Pár évvel ezelőtt azért mentem el egy családállításra, mert volt bennem egy érzés. Egy mérhetetlen nagy bűntudat, ami rettegéssel párosult. Ezt hol jobban, hol kevésbé, hol tudatosan, hol “csak úgy” sikerült nagyon sokáig kordában tartanom. Na jó, inkább elnyomni magamban. – Aztán jött a c0vid, és minden megváltozott.
Annyi félelem volt a levegőben, amivel együtt a sajátomat már nem tudtam kezelni.
Volt, hogy ültem otthon az ágyamban, és amikor a lépcsőházban elment valaki az ajtó előtt, én reszketni kezdtem, mert úgy hittem értem jönnek. Engem fognak elvinni, mert csináltam valamit.
Amikor az állítás vezetőjének röviden elmondtam, hogy miért is jöttem, arra kért válasszak egy képviselőt saját magamnak, a bűntudatnak, és annak a családtagomnak, akihez ez a bűntudat tartozik.
Az állítás során azt mutatta meg a tér, hogy a nagyapámnak fogadtam hűséget, aki a második világháború után orosz fogságba került, és “mások élete árán” tudott csak hazajönni. – Vagyis voltak, akiket szeretett volna megmenteni, de nem tudta, nem volt rá lehetősége. Ezért volt bűntudata, ezért érezte azt, ezen az áron nem érdemli meg az életet.
Bár hazajött, és látszólag élte az életét, a lelke ott maradt. Nem volt jelen. Nem volt jelen a saját életében, nem volt jelen a családjának, nem volt jelen senkinek és semminek. Majd elment. Saját maga választotta meg az időpontját.
S mit tett az én lelkem? Úgy érezte túl nagy teher ez számára, segít vinni neki. – Ebből kifolyólag én is éreztem a bűntudatát, és én is azt mondtam, ezen az áron nem érdemlem meg az életet.
Az állítás során elhangzott oldómondatok hatása a mai napig tart. – Köszönöm az életemet! Tiszteletben tartom a nehéz sorsodat! Elfogadom az életem ezen az áron is!
Ezeknek hívjuk úgy, titkos hűséget fogadtam. Azért titkos, mert még én magam sem vagyok ennek tudatában. Csak van egy halvány érzés, mintha ez nem az én életem lenne.
Azóta nagyon sok minden megvátozott.
Megváltoztattam a nevem, vagyis visszavettem azt, amit a nagyapám „eldobott”, gondolván megússza a fogságot. Ezzel a névvel olyan erőhöz, olyan gyökerekhez tudok kapcsolódni, amik előtte elérhetetlenek voltak számomra.
Nem csak hozzájutottam ehhez az erőhöz, hanem használom is, ezáltal segítve Téged is.
Magam is családállító lettem, Lámpás kártya konzulens és oktató vált belőlem, valamint Hét kapu szertartás vezető és Bach virágterápiás konzulens.
És tudom, hogy ez még messze nem az út vége.
Mintha nem az én életem lenne…
